Abaligetet kelta eredetű településnek tartják, nevét az „Aba” (atya, ős) személynévből származtatják. A római korban is lakott terület volt, ezt igazolja az ásatások során előkerült bronzból készült Vénus szobrocska (jelenleg a pécsi Régészeti Múzeumban látható). A török korban a szomszédos Jakab-hegyről pálos remeték jártak a csekély számú lakosság lelki gondozására. A XVIII. században németek és magyarok népesítették be újra a települést.
Az 1796-ban épült templomban található a Karl Bachmayer által festett védett oltárkép (a festő több baranyai településen alkotott). Műemlékvédelem alatt áll a r.k. plébániaház, amely ugyancsak XVIII. századbeli. A Kossuth u. 46. Sz. alatt látható a századelő jellegzetes
oldaltornácos épülete. A település a '60-as években sokat fejlődött, de mára a szomszédos Orfű erőteljes fejlesztése miatt háttérbe szorult. Abaliget igen értékes természeti kincse az 1380 m hosszú cseppkőbarlang, melynek 500m-es kiépített szakasza látogatható. A barlang aktív patakjának igen gazdag az állatvilága, klímája pedig különböző légúti betegségek kezelésére alkalmas. (Működtető: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága Tel.:72/498-766) A településen található még egy csónakázó tó és egy kisebb strand.
